Régóta várt szerelem

- zenés színdarab -

 

Valahol a faluban van egy ház, ahol él az író, aki régóta ír verseket, különbnél - különb történeteket. Egyik nap, mikor neki kezd az írásnak, a távolból szól a zene. Még soha senkit nem hallott így zongorázni, mint akkor. Az volt az igazi vágya, hogy egy zenés, táncos színdarabot ír. Ebben a pillanatban a történet valóra válik, mely álom volt eddig. – mesélő felolvassa, a színpad háta mögött.

 

Utána meg szólal a színdarab első dala, amely a főcím dala is: Régóta várt szerelem.

 

Refrén: Egyszer valahol meglelem,

régóta várt szerelem,

amire annyira vágyom,

valóra válna az álmom.

 

Nehéz a szerelem útjára rá lépni,

az igazival boldogan együtt élni.

De ha meg van a valódi szerelem,

akkor lenne boldog az életem.

Másra egyáltalán nem várok,

örömet csak egy nőben látok.

 

Refrén: Egyszer valahol meglelem,

régóta várt szerelem,

amire annyira vágyom,

valóra válik az álmom.

 

Azért van a fény, hogy égjen,

a szerelem is, hogy végre elérjen.

Nem élném magam bele annyira,

ha tudnám, ez csak egy kép hiba.

Elég lenne egy őszinte jel,

ami mindenre szívből felel.

 

Refrén: Egyszer valahol meglelem,

régóta várt szerelem,

amire annyira vágyom,

valóra vált az álmom.

 

A függöny felgördül és az írásból színdarab lesz. Nem sokkal utána, ahogy összeszedte a jegyzeteit, ment a hang után, amely nem volt olyan messze. Beszél a zongoristával, hogy vállalja-e, hogy ír hozzá dalt. Míg odaért, addig is hallgatta azt a fülbemászó dallamot, amire egyből eszébe jutott egy dalszöveg, és a dal teljesen elhangzik.

 

Bekopogtatott az ajtón, s a zenész kinyitotta. Hosszú beszélgetés után elfogadta a zongorista az író ötleteit. - Részletesen meg kell ismernem a színdarabot. Kaphatok belőle egy példányt, hogy jobban átnézhessem, mert már most vannak ötleteim. - mondja a zenész. Még beszélgettek egy jó ideig. Az író nem sokkal utána hazament, hagyta a zongoraművészt, hogy még jobban elgondolkozzon. Át is írta a forgatókönyvet az író, hogy olvashatóbb legyen. Átadta a másik nap, ahogy megbeszélték, gondolja:“a jó munkához, idő kell.” - El se hiszem, végre valóra válik az álmom. - mondja a zongoraművész. Ahogy telnek - múlnak a napok, úgy halad a munka. Ekkor meg szólal 2. dal: Egy színdarab című dal zenéje, de már szöveggel együtt, a főszereplő és a zenész énekli:

 

Valahol a faluban van egy ház, ahol él az író,

és egy zongorista, akinek zenéjét hallani jó.

Bátorságot kapott az író, hogy a zenészt felkeresse,

ötleteit bátran, és örömmel megossza vele,

s e közös munkából egy zenés színdarab készül,

így az életmű, életre kell végül.

 

Refrén: Egy papír kell, és néhány ötlet,

vers is kell, dal szövődhet,

s ez  így együtt egy színdarab,

ahol mindent szabad.

 

Több év munkája, és egy barátság kezdete,

az egésznek ez a színdarab a gyermeke.

Idő kell, hogy valami teljesen kész legyen,

nem jó, ha sietek, és kell bele érzelem.

Ez még fontos: mit ér a szöveg, ha nincs értelme,

és a dal, ha nincsen lelke, semmit sem.

 

Refrén: Egy papír kell, és néhány ötlet,

vers is kell, dal szövődhet,

s ez  így együtt egy színdarab,

ahol mindent szabad.

 

Elérkezett a szereplőválogatás, hosszú ideig tartott mire megtalálták a szereplöket. Végre hozzákezdtek a színpadi jelenetek rendezéséhez, mert ők ketten rendezték az egész jelenetet. Annyira összebarátkoztak, hogy minden kicsiny részét a darabnak megbeszélték, és mindenben segítenek egymásnak.

 

Valahogy egy idő után elbűvölte az írót a női főszereplő. Sokáig nézték egymást nem mertek egymáshoz szólni. De végre eljött a nap, amikor megbeszélték, amit egymás iránt éreznek. Azt mondták, ha próba van, akkor csak a színdarabbal foglalkoznak.

 

A nő nagyon szépen énekelt, jól táncolt, csak egy kicsit félt. Ez volt az első színdarabja és az írónak az első szerelme. Nem csoda, hogy nehéz volt a szerelem útjára rá lépni. A nő és az író azt hitte, hogy mindezt csak álmodja. - a mesélő. Olyan boldogok voltak, hogy nehéz ezt elmondani. Az író még soha nem írt olyan szerelmes verseket, mint akkor.

 

A válogatás során volt még több szereplő, akik tehetségesek voltak, de aki ebben a színdarabban szereppel, annak nagyon tehetségesnek kell lenni. Ötlet - ötlet hátán vannak, és közben is jutnak eszükbe ötletek, de ez nem fog ki rajtuk, mert mindegyikőjüket meg ihlete, hogy színdarabot rendeznek, amit már régóta szerettek volna.

 

A tánckoreográfiára felkértek egy jól ismert táncost, aki minden táncban otthon van. Sok idő után begyakorolják a tánc jeleneteket is. A koreográfust is felkérték táncolni, és ő bele egyezett.

 

Mesélő - A szerelem akkor él, ha igazából szeretik a fiatalok egymást. Mint minden kapcsolatnál itt is voltak problémák, nem volt minden olyan csodálatos, de annál erősebb lett az érzelem köztük. Hogyan is vallottak először egymásnak szerelmet a fiatalok. Egyik nap a férfi egy rózsával és egy kis kártyával lepte meg a nőt, amin rajta volt a nőnek a neve és ez a vers:

Virágot a virágnak

 

Virágot a virágnak,

ne feledd el, hogy úgy vártalak.

Amíg élek, Veled leszek,

megtaláltalak, el nem engedlek.

 

Félt, nehogy valaki meglássa, és más vegye el, mert más is bejárt az öltözőbe. Amikor nem volt bent a Kedvese, besuhant, hogy lerakja szépen az íróasztalra az ajándékot, mellyel már régóta készült, most vette a bátorságot, hogy az első lépést megtegye. A nő ugyan így válaszolt, de ő szegfűt tett a kiskártya mellé, ez volt rá írva:

 

Szívem annyira szeret

 

Olyan fontos vagy nekem,

Kedves, válaszolj csendben,

s a szívem annyira szeret,

olyan jó együtt veled.

 

A nő is szereti és egyben szokott írni néha - néha verseket. Így ment egy ideig, de egyszer az egyik nap a nő a férfit látta meg, rá nyitott. Kezébe volt a virág és nem tudta, hogy mit tegyen, a nő csak bólintott egyet. - Bár mekkora sikere lesz a színdarabnak, akkor is szeretném, ha összeházasodnánk. Nem a darab határozza meg az életünket, de neki is köszönhetjük, hogy együtt lehetünk. - mondta az író. – Ezután következik a 3. dal, mely válasz régóta a férfi valódi érzésére, az első refrént és 1. részt a nő énekli, a következő refrént együtt, a 2. részt a férfi, a refrént újból együtt, s a 3. részt együtt, úgy, hogy az első hat sort a nő, a másikat pedig a férfi, a refrént újból együtt.  Egy bólintás is elég:

 

Egy bólintás is elég,

nem kell hozzá oly sok beszéd,

ha a szívedből gondolod,

akkor lesz az egész életed boldog.

 

1. Mit érnek a szép szavak,

érzés nélkül semmit sem mondanak.

Az ígéret, melyet egymásnak tesznek,

hűség nélkül végleg elvesznek,

így egyedül maradnak örökre,

házasságból elég lesz, és nem kérnek belőle.

Akkor nincs más csak a házastársad,

hisz őt annyira nagyon vártad.

Figyelj oda mindenre, amit teszel,

mert ettől függ, hogy valójában boldog leszel.

 

Egy bólintás is elég,

nem kell hozzá oly sok beszéd,

ha a szívedből gondolod,

akkor lesz az egész életed boldog.

 

2. Ha az érzés őszinte benned,

ne mondj soha sem nemet.

Össze akarod kötni a másikkal az életed,

a lehetőség előtted, kezdj új életet.

A házasság egy életre szól,

gondold meg nagyon jól.

De ne siesd el, mert az jóra nem vezet,

ha boldog vagy vele, akkor nyújtsd a kezed,

s egy éltre a gyűrűt meg nyered!

Ne a külsőre adj, mert a szerelem belülről ered!

 

Egy bólintás is elég,

nem kell hozzá oly sok beszéd,

ha a szívedből gondolod,

akkor lesz az egész életed boldog.

 

3. A házasságot, s a gyűrűt, nem szabad könnyen venni,

érte mindent, amit lehet, meg kell tenni,

mert két ember élete, és boldogsága függ ettől,

nem csak szerelemből áll, s egy esküvői szövegből,

ez annál több, s így a kettőből egy lesz,

együtt kell küzdeni, ha bármi is lesz.

 

Egy ilyen kapcsolatból, bármi születhet,

édes álomból pedig valóság lehet.

De csak akkor, ha mind a ketten akarjátok,

meg bocsátás után is átélitek a boldogságot,

érzésben, hűségben, jóban és rosszban,

s ezt tudatjátok cselekedetben, de nem csak szóban.

 

Egy bólintás is elég,

nem kell hozzá oly sok beszéd,

ha a szívedből gondolod,

akkor lesz az egész életed boldog.

2010-11-26.

 

Azóta még jobban szeretik egymást, már csak az esküvőre várnak. S közben a szerelmesek ígéretükhöz híven összeházasodnak. Még nagyobb lett az izgalom, mert az író megkérte a nő kezét, amikor épp a nő az öltözőben gyakorolta az egyik dalt, ijedtében nem bírt megszólalni, csak bólintott egyet. - Soha nem vártam, ennél szebb nőre, mint amilyen Te vagy, szeretnélek, egy életen át boldoggá tenni Téged. - ezek voltak a férfi szavai, aki igazán szereti a nőt. Itt az idő, erre én is gondoltam, hogy végre hivatalosan is, csak a tied legyek. - nagy örömmel tudatja vele a nő, hogy csak erre várt. Gyönyörű esküvő volt, a zongorista, aki a színdarabnak a zeneszerzője, ő játszót a templomban az orgonán. Nagyon sokan voltak, akik megjelentek, nem láttak még ilyen szép párt. A most kezdődő dal az esküvőn felhangzik: - Szerelmesnek lenni annyira jó - a refrént a férfi énekli, 1. részt együtt éneklik, a refrént a nő énekli, 2. részt együtt éneklik, a férfi énekli végül a refrént, s a dalt befejezi. 4. dal:

 

Refrén: Készülő félben van a színdarab,

a szerelemhez erőt, és bátorságot adhat,

ahogy ez most látható,

reméljük, hogy ez meg is marad,

mert szerelmesnek lenni annyira jó,

ez az érzés valóra váltható.

 

1. Egy kis vers, és néhány száll virág,

mindet elmond, ekkor oly szép a világ.

A válasz egy ideig erre még sehol nincsen,

az élet új dolgokat hozhat, hisz van ilyen.

Hinni kell magunkban és a szerelemben,

mert a függöny egyszer felgördül az életben,

s ott valami kezdődik, az a szerelem,

egy régóta várt boldog érzelem.

 

Refrén: Készülő félben van a színdarab,

a szerelemhez erőt, és bátorságot adhat,

ahogy ez most látható,

reméljük, hogy ez meg is marad,

mert szerelmesnek lenni annyira jó,

ez az érzés valóra váltható.

 

2. Ezt a másik fél is viszonozta,

őket a színdarab jól összehozta.

Az öltöző, ahol készültek a színdarabra,

ott jöttek össze, s nem voltak zabvarban.

Ha szeretik egymást, így él a szerelem,

ha jó, ha rossz van, akkor is szeretem.

Küzdenek, és megbocsátanak egy másnak,

bár mi is van, nem hisznek a nagyvilágnak.

 

Refrén: Készülő félben van a színdarab,

a szerelemhez erőt, és bátorságot adhat,

ahogy ez most látható,

reméljük, hogy ez meg is marad,

mert szerelmesnek lenni annyira jó,

ez az érzés valóra váltható.

 

Elmentek nászútra mielőtt a turnét elkezdenék. Visszatértek a nászútról felejthetetlen volt mindkettőjük számára. Nagyon sok emlékkel tértek vissza, amit elmondtak a többieknek. Minden olyan, mintha álmodnák az egészet, de ez színtiszta valóság.

 

Az első olyan próba lesz, amelyben már minden ki van dolgozva. – Reméljük, nem lesz semmi gond! - mondta az író. - Kicsit bizonytalanok, de az első neki ugrásnak nem olyan rossz. Élet hűbbnek kell lenni, akkor sikerülni fog, és mindig figyeljetek egymásra. - megemlítette nekik a koreográfus az ilyen hibákat. - Olyan izgatott vagyok, nem tudom, hogy mi van velem! - mondta a nő. Oda fordult a férjéhez, aki olyan nagyot sóhajtott, hogy a férfi nem tudta mi van. - Csak most fogtam fel igazából, hogy mibe is kezdtem bele, és mennyi munkával jár az egész, miután az első nagy próba meg volt. - mondta a nő. –

 

Most már pihenjetek, ez a napon nagyon megerőltetve dolgozott mindenki. Egy hetet mindenki nyugodtan pihenhet. - mondta az író.

 

Miután elmentek lezuhanyozni, meghívta a férfi a nőt vacsorára. Olyan helyre mentek, ahol másnap reggelig szól a zene, és van hely táncolni is. Gyertya az asztalon, és egy nagy csokor rózsa, amely a nő kedvenc virágja. Sokáig voltak, mert nagyon jól érezték magukat. És a lány még énekelt is, mert nem tud lemondani az éneklésről, a férjét még jobban elbűvölte. Nem kellett több neki, olyan hálás lett érte. Az étteremben ezt a dalt énekli a nő a férfinak, az 5. dal: Köszönöm

 

Köszönöm a szerelmet,

melyet tőled kaptam.

Köszönöm a perceket,

veled oly szép minden,

hogy értékelsz engem,

mint még eddig senki sem.

Jó, hogy te vagy nekem.

 

Köszönöm mind a rosszat,

vele együtt a jót.

Melletted annyira,

hidd el, de annyira jó.

 

Köszönöm a szavakat,

mellyel bátorítasz.

Köszönöm a mosolyodat,

mellyel felvidítasz.

Köszönöm, hogy te lettél,

hogy ezzel örömet szereztél,

most már kézen fogva együtt,

egy úton megyünk.

 

Köszönöm mind a rosszat,

vele együtt a jót.

Melletted annyira,

hidd el, de annyira jó.

 

A mesélő mondja: - Egy teljes hét pihenéssel telt el, amire mindegyikőjüknek szükségük volt rá. A színdarab elkészítése 5 évig tartott, minden munkát beleértve. Felszabadultan kezdhetnek hozzá a munkához a pihenés után. Minden emberhez szükség van, hogy sikere legyen a darabnak. Pihenten lehet csak rendesen dolgozni, bármit is teszel az életed során. A színdarabhoz berendezték újból a színpadot, hogy amikor a főpróba lesz, ne akkor dolgozzanak. Egyik a másikat bátorítja, hogy sikerülni fog, ne izguljatok. Viccelődés megy, míg előkészülnek, hogy jobban feloldják a feszültséget, ami ilyenkor benne van az emberben. Lehetsz te bármilyen felkészült, vagy úgy érzed, hogy felkészültél, de feszült vagy, az nagy baj, nem sikerül akkor semmi, fel kell ilyenkor szabadulnod. Ha ideges vagy egy kicsit az nem gond, feloldódik a színpadon, vagy utána. Most már közönség is lesz a nézőtéren, nem olyan egyszerű lesz a színdarabot előadni. Meg lett hirdetve és a jegyek nagyobb része elkelt. Nagyon sokba került nekik, mire végre elkészült, több szereplőnek ez az első igazi szerepe. A színdarab tele van humorral, verssel, zenével és tánccal, minden jóval, s amiben nagyon nagy szeretet van. Az előadásig már nagyon kevés idő van. - A darab és a dal címe a 6. dal: Egy igazi nyári nap, melyet mindenki énekel, még egy kórus is segít:

 

Egy igazi nyári nap, mely érted ragyog,

életem valóra vált, most boldog vagyok.

Egy igazi nyári nap, melyet nem felejtek,

áttáncolom veled, mert úgy szeretlek.

 

Mert játék ez a nap, csak tudni kell rajta játszani,

mint egy hangszer, melyből dal fog áradni.

Színház az egész világ, csak játszani kell,

az rontja el az előadást, aki nem figyel.

Az életem-tettem rá, hogy valóra váljon,

de jó, hogy mindez a valóság, nem csak álom.

 

Egy igazi nyári nap, mely érted ragyog,

életem valóra vált, most boldog vagyok.

Egy igazi nyári nap, melyet nem felejtek,

áttáncolom veled, mert úgy szeretlek.

 

Egy igazi nyári nap, ahol minden megtalálható,

ahol a rossz bármi is van olyan jó.

Ha színész vagy, akkor játsszál szívből mindenkinek,

ilyenkor neked is olyan sokan hisznek,

mert ez itt a lényeg, hogy hidd is el, amit teszel,

s ez az igazi nyári napon boldog is leszel.

 

Egy igazi nyári nap, mely érted ragyog,

életem valóra vált, most boldog vagyok.

Egy igazi nyári nap, melyet nem felejtek,

áttáncolom veled, mert úgy szeretlek.

2010-12-01

 

A következő verset a fiú mondja, és az utána levőt első három sorát a nő kezdi, de együtt fejezik be.

Szívükben a szerelem

 

Mindegyikőjük csak erre várt,

olyan sok éven át,

szívükben a szerelem,

kihalni nem fog soha sem.

 

Szeressük egymást

 

Ha az ember igazából, szívből szeret valakit,

minden bűnt megbocsát neki,

és egy életen át hűséges lesz hozzá.

 

Az élet nem olyan könnyű,

minden könnyebbé válik, ha szeretjük egymást.

Vigyázzunk nagyon egymásra az életünk során.

 

- Már csak tíz perc van az első fellépésig, kérek a mindenkit, készüljön fel! - a hangos bemondó. - Hangosítás és a fények is rendben vannak, én meg kikészültem, kezdhetünk! - mondta a technikus. Már sokan bent voltak, elfoglalták a helyüket. Megvolt az első jelzés, hogy nem sokká kezdenek.

 

Kezdésig még szólnak a régen elkészített dalok, amit a zongoraművész szerzett. Az előadás végre elkezdődött, minden stimmelt, a közönség csodálattal nézte őket, mert nagyon tetszett nekik, hogy olyan könnyedén mozognak a színpadon. Vége lett a szereplésnek, s a nézők még visszahívták vastapssal az előadókat. Annyira örültek, hogy mindenki sírt az örömtől. Ilyen az, ha sokáig dolgozol valamin, megérik egyszer a gyümölcse. Nem akarok semmit túlzásba vinni, mert kisebb nagyobb bakik voltak. – az írótól ered ez a gondolat.

 

Az újság megírta róla a véleményt: - Ilyen összedolgozott, és igazából mondani való darabot még nem láttam, nekem személyesen nagyon tetszett. - a helyi újságíró véleménye.

 

Megvolt a nagy ünneplés, felbontották a pezsgőt, amit előre megrendeltek, érezték, hogy a fellépés sikeres lesz. Újból egy hét szünetet kapott mindenki, hogy átgondolják, hogy vállalják-e a világ körüli turnét. Eljött a megbeszélés ideje, amit nem kellett hosszú ideig tartani, mert mindegyik egyből igent mondott a turnéra. Bejárták 4 év alatt a színdarabbal az egész világot, végig nagy sikert aratott, voltak olyan helyen is, ahol azt mondták, hogy nem lesz közönség, de mégis voltak, akik megnézték.

 

 

Ez után mégis még állapotosan is végig játszotta a színdarabot a nő, és ennek örömére is készült el a 7. dal: A család címmel, melynek a refrénjét együtt, az 1. részt a férfi, a refrént együtt, 2. részt a nő énekli, a refrént újból együtt és a 3. részt is és a refrént, így fejeződik be a dal:

 

Refrén: A család teli örömmel, ha egymást szeretik,

a fiatal pár a gyereküket együtt nevelik,

s ugyanúgy érzi a gyermek a szeretetet,

édes mosolyával mindent elfeledtet.

 

1. A házasság után a legnagyobb ajándék a család,

gyermekáldás van, akkor az öröm is meg talál.

Így együtt a gyermekkel, a férj, és a feleség,

köztük legyen élet vidám, őszinte kedvesség.

Életük során csak boldogság kísérje mindennapjukat,

jó kívánság jól esik mindig mindannyiuknak.

 

Refrén: A család teli örömmel, ha egymást szeretik,

a fiatal pár a gyereküket együtt nevelik,

s ugyanúgy érzi a gyermek a szeretetet,

édes mosolyával mindent elfeledtet.

 

2. Áldás után még nagyobb lesz a felelősség,

elönti őket Isten szeretettel, elér hozzájuk a bőség.

Egyik gyermek örül a másiknak is,

köztük levő érzés tiszta, és nem hamis.

Meg se születik a második már úgy várja,

anyukája pociját simogatja, s az egészet csodálja.

 

Refrén: A család teli örömmel, ha egymást szeretik,

a fiatal pár a gyereküket együtt nevelik,

s ugyanúgy érzi a gyermek a szeretetet,

édes mosolyával mindent elfeledtet.

 

3. Ilyen család is ritka, de ez egy példa mindenkinek,

annak is, kik a családalapításban már nem hisznek.

Egy élet, amelyet csak Isten tud adni, így örömet hozni,

és szeretetben maradni, s egymáshoz alkalmazkodni,

úgy, hogy nem csak a férj a feleséghez,

hanem mind a kettő családfő a gyermekéhez.

 

Refrén: A család teli örömmel, ha egymást szeretik,

a fiatal pár a gyereküket együtt nevelik,

s ugyanúgy érzi a gyermek a szeretetet,

édes mosolyával mindent elfeledtet.

2010-11-30. - 2010-12-01.

 

A nő állapotos lett, mindenki örült, de legjobban a férfi örült neki. - Végre apa lettem, a legnagyobb álmom ez volt. - ezt mondta. Megtudták, hogy lányuk lesz. Megszületett pontosan 9 hónapra a baba, olyan egészséges és szép s a fiatal pár nagyon boldogok voltak. Azóta is ahányszor ránéznek a gyermekükre oly hálásak Istennek, egymásnak. A gyermek nehezen kezd járni, de végül mégis megteszi az első lépéseket. Mosolyogva nézik. - Nem rég még mi is így botladoztunk. - mondta a nő, és ránéz a férjére, és ő úgy válaszol rá, hogy meg csókolja a nőt.

 

A gyermek szép lassan felnő, s a nő újból állapotos lesz és a kicsi is, nagyon várja, hogy a testvére megszülessen, aki fiú lesz. Mindig simogatja az anyja hasát, és egyszer megkérdezi: - A testvérem itt van bent, és ő hall engem, ha beszélek hozzá? - suttogva mondja a kislány az anyja fülébe, mert annyira szégyenlős. Megszületett a másik gyermekük is. Felnevelték mindegyik gyereket, és iskolába járatták. A lányból végül színésznő lett, mint az anyjából, mert ő is levizsgázott s a fiú írni kezdett: újságíró és műsorvezetőnek tanult, mint az apja. Boldog emberek lettek, az élet mindegyiknek sikerült.

A mesélő olvassa fel: Hit, szeretet, akarat, és tudás nélkül élni nem lehet.

 

2. rész itt a függöny legördül, mert mindenki pihen kb. 15-20 perc szünet, és utána folytatódik az előadás:

 

Itt hangzik fel a 8. dal: Egy életút, melyet a férfi énekel a kórussal együtt.

 

Refrén: Egy életút, ki lett már jól taposva,

gondolatok által el lesz minden mondva.

Egy életút, mely valósággá válik,

jól esik, ha életünk másnak is számít.

 

Nem is gondolta, hogy mi fog vele történi,

ezzel a tudással, fantáziával és érzéssel élni,

nagy lehetőség, csak tudni kell vele báni,

a többi tőled függ, mennyi időt tudsz rá száni.

Születése előtt el volt már ez döntve,

hogy ez egy színdarabba lesz öntve.

 

Refrén: Egy életút, ki lett már jól taposva,

gondolatok által el lesz minden mondva.

Egy életút, mely valósággá válik,

jól esik, ha életünk másnak is számít.

 

„A jó dologhoz sok idő kell, de a rosszhoz meg még több”,

sok minden jóra és rosszra jössz rá majd később.

Ez az élet út, nem más, mint egy történet egésze,

eljut hozzád épségben, és végre készen.

Minden élet egy tanulság, nem mindegy, hogy hogyan nézed,

akkor igaz mindez, ha teljesen át is érzed.

 

Refrén: Egy életút, ki lett már jól taposva,

gondolatok által el lesz minden mondva.

Egy életút, mely valósággá válik,

jól esik, ha életünk másnak is számít.

 

A mesélő olvassa fel, prózai részt fiú, a verseket egy lány:

 

Az életem olyan, mint egy nyitott könyv, nem titkolok el soha semmit. Ne hogy valaki azt higgye, hogy nem volt semmi bűnöm, csak őszinte voltam mindenkivel, ahhoz is, aki egyáltalán nem szerettem, vagy nem foglalkoztam vele, ahogy kellett. Sok év alatt megerősödtem és kitartóan küzdöttem, hogy elérjem mindazt, amire annyira vágytam. Megírtam több történetet, melyek egyben tanulságosak is. Amerre csak mentem szívből és őszintén tettem mindent. Az életem nem olyan egyszerű, sokszor visszautasítottak, mire célba értem azzal, amit igazából mondani szerettem volna és szeretnék. Volt olyan írás, amin, éveken keresztül dolgoztam, hogy érthetővé és valósággá váljon. Minden történetnek valóság alapja van. A jelszavam: Tanulj, hogy taníthass! Sokat olvasok, mert fontosnak tartom, hogy elegendő információja legyen, és tovább adjam a tudást. Az íróként soha nem írtam másról, csak mindenről, de ezt szívvel - lélekkel. Minden dolognak van mondani valója, csak nem mindegy milyen oldalról közelítsük meg. Sajnos sok mindent félre értenek az emberek, ami nagy gondot okoz, így alaposan elmagyarázom a történeteimben, hogy mire is gondolok. Idézek egy verset is:

 

A toll és a papír

 

Le kell írni, amit mondd a szív.

Ha jön a rím, asztalhoz hív

a toll és a papír.

A legfontosabb az ihlet,

és az érzelem világ,

vers nélküle nincsen.

Nagyon jól jegyezd meg,

minden versben ott az üzenet.

 

Mikor elkapja az embert az ihlet, akkor azt le kell írni, nem szabad vele játszani, mert máskor már nem ugyanaz jut az eszedbe. Dús az ember érzelem, és gondolat világa, amiből olyan sok mindent fel lehet jegyezni.

 

Minden szó és gondolat

 

Minden szó és gondolat,

számomra olyan fontosak.

Leírom Neked, hogy ne vesszen el,

és olvassad el sok szeretettel,

mutasd meg másoknak is.

Örülök, ha mégis tetszik.

Eddig kell felolvasni!